Hosszú és megrendítő közleményben szólalt meg Eszenyi Enikő, aki most először beszélt ilyen nyíltan arról, hogyan látja vissza a Vígszínház élén töltött éveit. A színésznő és rendező őszinte bocsánatkérést fogalmazott meg mindazok felé, akiket korábban megbánthatott a munkája során.
Eszenyi arról írt, hogy az elmúlt években szinte nem telt el úgy nap vagy éjszaka, hogy ne gondolt volna arra az időszakra, amikor a Vígszínház igazgatója volt. Bevallotta, hogy a színház mindig az életét és a legnagyobb szenvedélyét jelentette számára, de ma már más szemmel néz vissza sok helyzetre.
A közleményben hangsúlyozta, hogy bár soha nem akart szándékosan fájdalmat okozni senkinek, utólag már látja, hogy sokszor nem fordult kellő figyelemmel és empátiával mások felé. Úgy fogalmazott, nem akar kifogásokat keresni és nem szeretne magyarázkodni sem, inkább vállalja a felelősséget a történtekért.
A rendező szerint hosszú ideig azt hitte, hogy a próbák alatt tapasztalható feszültséget és indulatosabb megnyilvánulásokat igazolja az a művészi eredmény, ami végül megszületik a színpadon. Most azonban már úgy gondolja, ez nem menthet fel semmit.
Eszenyi Enikő külön kitért arra is, hogy mélyen sajnálja azokat a helyzeteket, amikor munkája közben másokat megbántott vagy lelki fájdalmat okozott. Azt írta, korábban úgy érezte, a színház mindennél fontosabb, de ma már tudja, hogy nem lehet fontosabb az embereknél.
A mostani megszólalás hátterében egy újabb fordulat is áll. A következő évadban bemutatásra kerülő debreceni Primadonnák című előadás kapcsán az alkotói csapat egyes tagjai úgy érezték, nincs meg a közös munkához szükséges bizalom. Ez a helyzet Eszenyi szerint rádöbbentette arra, hogy a hat évvel ezelőtti visszalépése önmagában nem jelentett valódi lezárást.
A színésznő úgy fogalmazott, megértette, hogy semmilyen művészi siker nem ér annyit, hogy közben emberek sérüljenek vagy megalázva érezzék magukat. Kiemelte, hogy hisz a változás lehetőségében, és azon dolgozik, hogy ezt a jövőben a tetteivel is bizonyítsa.
Eszenyi Enikő azt is elismerte, vannak sebek, amelyeket nem lehet egyetlen nyilatkozattal begyógyítani, mégis szerette volna mindazoktól bocsánatot kérni, akiket valaha megbántott.
