Sokan úgy gondolhatnák, hogy az Exatlon 2026 női győztesének élete egyik pillanatról a másikra tökéletessé vált. Szabó Réka azonban most megmutatta, hogy a mosoly mögött milyen nehézségeken ment keresztül, mielőtt megtalálta a helyét az életben.
A sport-reality győztese a Dominikai Köztársaságból hazatérve nem a pihenést vagy a luxusutazást választotta, pedig a győzelemmel járó 15 millió forint ezt is lehetővé tette volna számára. Ehelyett visszatért oda, ahol már a műsor előtt is dolgozott: az óvodába, ahol a gyerekek hónapok óta várták vissza.
Réka egy Instagram-videóban mesélt arról, hogy eredetileg egészen más jövőt képzelt el magának. Elmondása szerint nem óvónő szeretett volna lenni, hanem edzőként képzelte el az életét. A tervei azonban nem úgy alakultak, ahogyan azt fiatalon elképzelte.
Végül egyetemi tanulmányokba kezdett, miközben a vendéglátásban vállalt munkát. Ez az időszak rendkívüli terhet jelentett számára. Gyakran csak néhány órát tudott aludni, mert hajnalig dolgozott, majd egyenesen az előadásokra sietett.
Az első év még biztatóan alakult, később azonban egyre inkább úgy érezte, elveszítette az irányt. Úgy gondolta, hogy a diploma megszerzése majd minden problémájára megoldást jelent, idővel azonban rájött, hogy az igazi kihívások csak ezután következnek.
A gyakorlati időszak különösen nehéznek bizonyult számára. Annyira bizonytalanná vált a pályaválasztását illetően, hogy már egyáltalán nem akart óvónőként dolgozni. Folyamatosan azon gondolkodott, mihez kezdjen, ha az az út sem az övé, amelyre éveket áldozott.
A belső vívódás odáig fajult, hogy pánikrohamok jelentkeztek nála. Saját bevallása szerint nagyon megijedt attól, hogyan fog megbirkózni ezzel az állapottal. Volt olyan alkalom is, amikor a munkahelyéről küldték haza, ő pedig kétségbeesetten próbálta kitalálni, hogyan tovább.
Ekkor hozta meg élete egyik legbátrabb döntését. Még a diploma megszerzése előtt passziváltatott egy félévet, és Mallorcára költözött. Ez a lépés teljesen új nézőpontot adott számára.
Úgy érzi, ez az időszak segített abban, hogy más szemmel tekintsen az életére és önmagára. Az idegen környezetben megtapasztalta, hogy újra lehet kezdeni, és nem kell feltétlenül ragaszkodni azokhoz az elképzelésekhez, amelyeket korábban saját magáról alkotott.
Hazatérése után végül beadta jelentkezését arra az óvodára, ahol ma már két éve dolgozik. Az első időszak nem volt könnyű, de ahogy látta a gyerekek fejlődését, egyre inkább megerősödött benne az érzés, hogy megtalálta a helyét.
Ma már úgy érzi, a munkája több egyszerű foglalkozásnál. A gyerekektől kapott szeretet, a közösen átélt sikerek és a mindennapi apró csodák meggyőzték arról, hogy valóban ez az ő hivatása. Az Exatlon győzelme pedig nem változtatta meg azt az embert, aki mindig is volt: egy céltudatos, érzékeny nő, aki a legnehezebb időszakokból is képes volt felállni.
